2000-be arra jöttem haza, hogy apu hozott egy kiskutyát. Hát meglepődtem, mert mikor kicsik volt nem is volt olyan kicsi, sőt.:) Nem csoda bernipásztor kutyust hozott. Már akkor belelopta a szívembe magát. Annyira barátságos és aranyos volt. 11 éven át velünk volt, nagyon megszoktuk, ő is része volt a családnak. A cicákkal is nagyon jóba volt, soha nem bántotta őket, sőt egy tálból ettek, meg együtt aludtak. Nagyon okos kutyus volt, csak sajnos elkapott egy nagyon ritka betegséget. Egy héten keresztül hívtuk rá a dokit, kapta a szurikat, de sajnos nem javult az állapota, így el kellett altatni. De tudom, hogy fentről figyel és vigyáz ránk.
Ha nagyobb méretben szeretnéd látni, KATT a képre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése