Ma mikor felkeltem, tök örültem, mert végre nem fájt a hasam. Tök megilyedtem már, hogy valami komoly baj van. De nem, így ma az életkedvem is több...lett volna...csak már kicsit unatkozok itthon. :/ Hétfő óta itthon vagyok és gyógyulok. Anyámékon kívül senkivel se találkozok. Hiányzik a Márk is. Máig volt igazolásom, így holnap már megyek suliba. De ahhoz sincs kedvem mert csomó mindenből dogát kéne írnom és aaajh. Nem maradt meg az anyag a fejemben. Nem baj eddig mindig maximálisan teljesítettem lehetnek nekem is sz*r napjaim nem?...Ma már tényleg nem tudtam mit csinálni. Takarítás már meg volt, ebédet ma apu főzött...tanultam de az nem ment...még jó hogy kicsit tudtam mosogatni, legalább ment vele az idő.:D Szörnyű miket mondok.:D
Holnap végre Péntek, alig várom, hogy menjek Bajára. Éss persze azért is mert találkozok Kicsimmel.♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése